<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Szívdobbanás</provider_name><provider_url>https://bocsika.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Elkéstem</author_name><author_url>https://bocsika.cafeblog.hu/author/elkestem/</author_url><title></title><html>&lt;div style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;&lt;img style=&quot;width: 396px; height: 99px;&quot; src=&quot;https://bocsika.cafeblog.hu/files/75138cafab0d35cc084893e82e4f30f2_we.gif&quot; class=&quot;blogkep&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;&nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(128, 102, 51); font-size: 18px; font-family: Times New Roman; font-style: italic;&quot;&gt;“Mégis, éppen a gondok fölismerésének és megoldásának folyamatában rejlik az élet értelme. A probléma a próba, mellyel elkülönítjük a sikert és a kudarcot. Gondjaink miatt van szükségünk bátorságra és bölcsességre, sőt gondjaink tesznek minket bátrakká és bölcsekké. Végső soron ezek felelősek lelki fejlődésünkért.” (M. Scott Peck: A járatlan út)&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://bocsika.cafeblog.hu/files/75138cafab0d35cc084893e82e4f30f2_we.gif&quot; class=&quot;blogkep&quot;&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>