2007 október 3. | Szerző: Elkéstem
Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is. |
||
Coelho, Paulo![]() |
|
|
Még mindig fáj!
2007 október 2. | Szerző: Elkéstem


Hűséges kutyaszemek
Mikor reád tekintenek,
Fájdalmadat megérzik
S veled vannak halálig.
Figyel rád, és beszél hozzád,
Figyelj rá, és beszélj hozzá.
Elárulja, hogy ha beteg
Ha boldogtalan és szenved.
Nem elég, ha szereted
És ha rendesen eteted.
Ma már tudom és bánom is,
Hogy nem figyeltem jelzéseit.
Segélykérő tekintete
Örökre szívembe égett,
És a tehetetlen fájdalom
Vett el lelkemből egy darabot.

Álmomban sokszor láttalak…
2007 október 1. | Szerző: Elkéstem
Bogár Lilla:
Álmomban sokszor láttalak…
Álmomban sokszor láttalak,
S egyszer csak megjelentél,
Nem tudtam, mire véljem,
De örülök, hogy jöttél!
Álmomban sokszor láttalak,
Nem hittem hogy eljössz egyszer,
De megjelentél egy
Vasárnap reggel.
Álomban sokszor láttalak,
S tudtam, szeretni foglak,
Bár nem hittem, hogy
Ilyen hamar a bizalmamba fogadlak.
Álmomban sokszor láttalak,
S valóban eljöttél,
Az álom valóssá vált,
S te az életben is velem lettél.


2007 október 4. | Szerző: Elkéstem
Oldal ajánlása emailben
X