Az esztendő fordulóján
2007 december 31. | Szerző: Elkéstem
Az esztendő fordulóján
Összegyűltünk mind ez órán,
Oltárodnál leborulunk hál’adásra,
Mindentudó színed előtt számadásra.
A múló év minden napja
Kegyelmedet megmutatja.
Testi-lelki bajainkban gyógyítottál,
Haláltestvér karjaitól megtartottál.
A mezőket te ruházod,
Ég madarát te táplálod;
Nem engedtél elpusztulni árván minket,
És megadtad mindennapi kenyerünket.
Könnyeinket szárítgattad,
Homlokunkat simogattad,
Ha tévedtünk, a jó útra rátereltél,
Ha elestünk, irgalmasan fölemeltél.
Hálásan hát megfogadjuk,
Törvényedet el nem hagyjuk,
Új esztendő minden napján légy mellettünk,
Hogy a bűnnek szeplője se érje lelkünk.
S ha majd eljön a végóra,
Ajkunk nyílik búcsúszóra,
Hozzád vigye lelkünket az őrzőangyal,
Hol nincsen nap, nincsen éj, csak örök hajnal.
Forrás: SZVU (38)
Jó éjszakát!
2007 december 27. | Szerző: Elkéstem
Ne hagyd elveszni, az álmok kellenek!
Küzdöttem én is ellenük sokat,
de álmok nélkül élni nem lehet;
kell hogy csapongjon a vágy, a gondolat!
Lehunyt pillákkal, lásd, veled vagyok.
Nélküled üres lenne minden megint…
az érzés, ami áthat, felragyog,
mint a napfény mely minket melegít.
Úgy szeretnék végre hozzád bújni,
hogy beszívhassam bőröd illatát,
ölelő, óvó karodba besimulni,
s érezni leheleted lágy fuvallatát!
Testedhez testem tapadna akkor,
forró ajkad végre megcsókolna,
s e szépséges, vágyott pillanatkor
szerelmem valóban a tied volna.
Csapongó álmaimban lásd, szeretlek.
Oly jó lenne egyszer úgy felébredni,
hogy karodban fekszem, és ölellek…
s ne kelljen reggel mindent elfeledni!
Csak adni vágyom, elvenni sosem!
Csak szeretni, és nem ellopni mástól…
csak érezni, hogy van még érzelem,
ami megment a dermesztő magánytól.
Ne hagyd az álmokat! Legyenek veled!
Népesüljön be velük minden éjszakád.
mert álmok nélkül élni nem lehet.
Álmodj hát velem! Szép jóéjszakát!
Harcos Katalin
2007 december 27. | Szerző: Elkéstem
“Van aki könnyen eléri azt akit szeret,
van aki sír, szenved, míg az övé lehet.
Van aki könnyen bír feledni,
van aki meghal, mert nagyon tud szeretni!”
Amikor
2007 december 27. | Szerző: Elkéstem
Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod,
Amikor tudod, hogy kár volt, mégse bánod,
Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg két kezed,
Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor néznéd ahogy nyújtja két kezét,
Amikor nem bírod már kibuggyannak a szavak,
Amikor nem bírod már türtőztetni magad,
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
Amikor elhiszed, hogy ő is eleped érted,
Amikor megijedsz mert rossz lenne nélküle,
Amikor már aludnál és ébrednél mellette,
Amikor már önmagaddal harcolsz ellene,
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor rájössz, hogy miért is ne, egyszer élsz,
Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,
Amikor világossá válik, hogy megteszed,
Akkor vedd tudomásul, hogy igenis szereted!”
Miért
2007 december 27. | Szerző: Elkéstem
“Miért száll el a varázs,
miért hamvad el a tűzben kovácsolt érzés,
miért foszlik szét a hittel és a bizalommal átszőtt csipkefelhő?
Miért feltételezik először a rosszat, a bűnt,
miért nem hisznek?
Miért a szép, ha takarva marad a szem,
miért az ajak, ha nem formálja, hanem visszatartja a szavakat,
miért a hang, ha süketté vált a fül,
miért a test, ha hárítja a kezet,
miért a csoda, mely átitatja a mozdulatot,
de az dermedten félbeszakad,
mert a lelket nem járja át a zsongító dallam?!
Miért?”
JANUÁR ELSEJÉN
2007 december 31. | Szerző: Elkéstem
JANUÁR ELSEJÉN
Titokzatos Újesztendő,
Ma léptünk rá küszöbödre;
Légy általunk szeretettel,
Reménységgel üdvözölve!
Nem tudjuk hogy mit rejtegetsz
Számunkra bő tarsolyodban:
Örömet, bánatot hozol,
Vagy mindkettőt egybefontan?
Nem kutatjuk, mert nem fontos,
Az a fő, hogy itt vagy újra:
A többit mind Őrá bízzuk,
Kitől függ, a legjobb Úrra.
Kezében a sorsunk kulcsa,
Tetszés szerint Ő forgatja,
Övé legyen minden hála,
Legyen meg szent akaratja!
Piován Győző
Oldal ajánlása emailben
X