Ősz volt már akkor is, a nap langyosan csókolt, s a szél apró leveleket kergetett. Jöttél a sors hozott, bár akkor már nem szőttem terveket. Elég volt hallanom hangodat, mélyen érintett a szavad, s tudtam nekem elkezdeni, sosem lenne szabad. Már mindent másként látok, az ősz most is gyönyörű. a nap langyosan csókol, s Veled lennem olyan nagyszerű. Sétálj velem tovább az őszi s téli életen, legyél velem tavaszi forrás hűs és végtelen, minden bút feledtető mézédes szerelem