Walter Trobisch: A szeretről
“Aki szeret, az nincs többé egyedül, mert az, akit szeret, mindig jelen van.
Aki szeret, az már nem akar többé a saját élete központja lenni.
Engedi, hogy életének más legyen a középpontja, és ezt nyereségnek és
boldogságnak érzi. Feladja önmagát. Olyan lesz, mint egy nyitott kéz,
amely kapni akar.
Aki szeret, annak van bátorsága ahhoz, hogy olyan legyen, mint akinek szüksége van valamire.”