2008 április 25. | Szerző: Elkéstem |
![](https://bocsika.blogcdn.p3k.hu/files/elvOel.gif)
Ránk, emberekre nagyon jellemző, hogy amíg a dolgok függőben vannak, és van még esélyünk rá, hogy tovább és egyre tovább húzzuk, mindig reménykedünk, hogy a legközelebbi utcasarok mögött megtaláljuk a jót, és ezért sohasem ragaszkodunk hozzá, hogy ott legyünk boldogok, ahol éppen vagyunk. De mihelyt megállapodunk, és azt hisszük, hogy most aztán biztos a siker, ott állunk egy téglafal előtt. Nem fordul felénk a szerencse, sőt meglehetős feszültséget okozva várat magára. És ilyenkor sajnálkozva gondolunk vissza az elmúlt időkre, amikor még elszökhettünk, és valahol a láthatáron lebegő felhők között eltűnhettünk. Így ígérünk magunknak mindig újabb országokat, újabb esélyeket, csodálatos dolgokat, és kergetjük egyre tovább az álmokat, és közben provizórikus életet élünk.
Carl Gustav Jung
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Kedves Elk köszönöm a jóleső szavaidat éa megelőlegezett segítséget. Nekem bizony elkel , mert néha nagyokat bénázok, mire valamit elérek a blog szépítésekor. Látom elgondolkodtál a boldogságon, ez is olyan kifogyhatatlan téma, amelynél 100 bejegyzést is írhatnánk.