Anyáknapi köszöntő!
2008 május 3. | Szerző: Elkéstem
Anyáknapi köszöntő
Holnap május első vasárnapja és
Anyák napja lészen és én Elk
Tollat fogva a következő verset
Írva mondom el kedves anyák nektek!
Drága hölgyek, kik szemembe nagyok,
Kevés a szép szó, mit nektek én adhatok,
Másom nincs csak a mély tisztelet,
Tisztelni, szeretni, titeket.
Titeket, kik életet adtok és hoztok a világra,
Egy életen át gondoskodtok és adtok,
Néha hiába, mert mit kaptok érte?
Mit adtok, vissza nem térül soha.
Tudom én ostoba, hisz nem ezért adjátok
A sok gondoskodást, hisz gondolkozásra időtők sincs,
Oly temérdek néha a munka,
Boldogság látni titeket, ölelve tartjátok a kis gyermeket,
Ki emlőtökből táplálkozván védettséget élvez.
Lassan felnő, mily nehéz a válás, ha jó a gyermekáldás,
Mily öröm először hallani a szót mama, majd mami,
Anyu, anyuci, anyukám, érik a gyerek, ő is édesanya lesz,
Az idő mostoha, nem áll meg soha és édesanyából
Lesz nagymama és kezdi újra, mit a sors rá kimért,
Újból kezdheti tanítani, járni, beszélni a kis csibészt, 
Kit imád, mert gyermeke gyermeke ő!
Büszke ő, mert dolga van, teszi is boldogan,
Hisz tudja ő, az élet nehéz, és lánya tettre kész,
De a megélhetés is fontos, és jön immár az anyu,
Ugye megteszed? Vigyázol reá míg én munkába vagyok?
Játssz vele, hisz imád, imádja ő a nagymamát,
Ki talán még nem is oly koros és büszke,
Mert nem szűnt meg anyának lenni,
Csak egy kis embert kell most újból felnevelni, útját egyengetni!
Nemsoká várat magára az első szó, mit mond a baba,
Most már neki azt, ma ma ma, igen! Okos vagy,
Egyem a szíved, és nagymama fáradhatatlan, főz, mos, vasal,
Mert úgysincs semmi dolga, mondja a nóta,
Hisz ráér, neki ez semmi, ráér pihenni, majd ha jön a vég!
De ezt hagyjuk még, most övé az első lépés öröme,
Unokája ölelése és forró szeretete, csillogó szemecskék,
Hisz most ünnep van, az anyák napja, kiknek mi férfiak
Hódolunk, mert nem csak anyák ők, de asszonyok,
Szeretők, mennyi munka, ki érti ezt, hogy bírják? 
Szájuk panasz el nem hagyja soha, bár sokszor fáradnak el,
Mindig akad új és új dolog, mit tenni kell,
Ezért hát kedves édesanyák kik itt ismeritek Elk-et ki Attila
S kik még nem is! Ő kicsit ősz és olykor tán bohém,
Az írás, ahogy ír pocsék, nem tartalmát nézve de helyesen,
Fogadjátok hát el így tőlem sebhelyesen,
E versikének álcázott köszöntőt, mert mélyről jött,
A tisztelet mit irántatok érzek, és szívem mi vezette kezem,
Hogy ezt megtegyem, e helyen, hol befogadtatok,
Szeretlek, tisztellek titeket nagyon,
Úgy gondoltam én ezt ki nem hagyom!
Pláne nem e hozzátok méltó s kiérdemelt ünnepnapon!
És kis Ui: Úgy, ni! Tréfának is legyen hely, erőtők soha ne
Fogyjon el, szívetekben, ha van még egy kis hely, azért:
Szeressétek ti az esetlen ügyetlen férfinépet,
Mert nélkületek nincs élet, de étel sem, hogy másról ne is beszéljek,
Jó és örök egészséget néktek, gond nélküli és békés életet,
Szeretet hegyeket, hogy mind az mi még rátok vár,
Elviselhető legyen nektek, és nektek is lányok,
Kik vagytok leendő anyák, ezer puszi és forró ölelés,
Elk, már kikönnyezte mind két szemét!
És hogy ez oly férfiatlan? Lehet, de ember ilyet is megtehet,
Ha érző szívű és szeret! Sok Elkes ősz túlkoros puszi nektek,
Mert talán kicsit már kedveltek, és azért ma, mert hogy el ne késsek,
Ma talán olvastok, de holnap a nap a családé, lehet nem leszek!
(Elk)
Ne légy szomorú
2008 május 3. | Szerző: Elkéstem
Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.
2008 május 2. | Szerző: Elkéstem
Köszönöm, hogy szeretsz, féltesz, vigyázol rám, hogy be takarsz, ha fázom, át ölelsz, ha félek, és hogy neked reggel is szép vagyok. Köszönöm, hogy a szemembe nézel és tudod, hogy mit gondolok. Köszönök mindent, amit adtál és mindent, aminek te örültél. Köszönöm, hogy vagy nekem és hogy szerethetlek!
2008 május 2. | Szerző: Elkéstem
Életed útját kerülje a bánat.
Ne tudd meg soha, hogy a szív is fájhat. Teljesüljön minden kívánságod.
Áldja meg az Isten a te boldogságod.
Hogyha egyszer mégis megcsalna az élet.
Arra ne haragudj, aki megbántott téged.
Ne feledd el a jó Isten szavát, boldog, aki szeret, túr és megbocsát.
Ha fáj a szíved és nehéz az élet, hogy boldog légy nincs többé reményed.
Tekints az égre ott lát az maga ki túrni megtanított, de feledni soha
2008 május 2. | Szerző: Elkéstem
Ülünk egymás mellett a padon.
Ülünk egymás mellett némán, hallgatagon.
Ő nem szól hozzám, és én se szólok néki.
Mért kell a csüggedtnek búsan-mégis élni?
Nem szólok hozzá, bár tudom, hogy szerelme,
Hallgatok mellette, bár tudom, a lelke,
A lelke-szerelme csupán értem ég,
S azt is tudom, hogy meg fog siratni még.
Máté Péter – Ott állsz az út végén
2008 május 5. | Szerző: Elkéstem
Oldal ajánlása emailben
X