Ha csak várod, hogy
jobb lesz a sorsod,
Ha a tükörben fáradt az arcod, Ha fáj, amit el kellett engedned,
magad felett,
Ha nem látsz napot
a felhők felett,
Akkor tudd, hogy
ott vagyunk veled,
Akkor gyere, és nyújtsd
felénk kezed,
Akkor hagyj csak ott
minden hibát,
Akkor gyere és mondd
el, mi bánt,
Akkor, ha akarod,
hallgathatunk,
Akkor nevethetünk és
játszhatunk,
Akkor öltözz, hogy
sétáljunk egyet,
Akkor tudd, hogy béke
van benned,
a vállad felett,
Akkor lásd meg saját
mély gyökeredet,
Akkor erős faként az
égig nyújtózz,
Akkor erőt meríts az
újabb úthoz.
Ha a jövőt már
nem féled,
Ha a pillanatot átéled,
Ha belélegzed a
fényedet,
Ha megéled isteni
lényeged,
Ha boldogan, magasan
szállsz,
Ha tükörben
ragyogást látsz,
Ha örömed az égig ért,
Ha elértél egy
újabb célt,
Ha táncolni, nevetni
vágysz,
Ha ehhez épp társakra
vársz,
Ha szárnyalni tudsz
a széppel,
Ha együtt repülsz épp
a léttel,
Akkor gyere és mondd
el nekünk,
Akkor segíts, hogy
együtt legyünk,
Akkor fogd át mindkét
kezünk,
Akkor te mutass példát
nekünk,
Akkor világíts át a
vállunk felett,
Akkor megérthetjük,
amit kellett,
isteni sorsunkat,
Akkor meglátjuk
újra az utunkat,
Akkor megérezzük,
hogy merre, hová,
Akkor együtt repülhetünk
tovább.
Akkor közösen
vagyunk angyalok,
Akkor fényünk mindenen
átragyog.