2009 augusztus 12. | Szerző: |

Csak egyszer mernék én bolondnak lenni, egyszerre az összes szabályt megszegni, szétkürtölni, hogy én kiket szeretek, és sok napot velük lenni, veletek, ugrálnék és repülnék az ég alatt, megcsókolnám, akit most még nem szabad, kinevetném én az egész világot, elfeledtettném az összes bánatot, egyszer mernék a karjában kikötni, egyszer mernék teljesen megőrülni, áttörölni mind az összes csillagot, hogy mind úgy ragyogjon, ahogy te ragyogsz, Milliószor megköszönni te neked, hogy a barátom vagy s én az lehetek, megköszönni a sorsnak, hogy így történt, kézenfogva túlélni az Élet-örvényét

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!