Szeretni valakit:
2009 szeptember 23. | Szerző: Elkéstem
Szeretni valakit: írta Sandroo
Amit fülünkkel nem hallhatunk,
Amit kezünkkel nem tapinthatunk,
Az-az élet ajándéka a szeretet!
Megtalálni a legigazabb gyöngyöt nehéz feladat…
Sokszor nem ott találjuk, ahol várnánk.
Örülni kell néha magának az útnak is, hogy elindulhattunk.
Az ember egész életében a kedvesét keresi,
Sok hamis gyöngy között az igazit kutatja.
És sosem tudhatja, mikor találta meg az igazit,
Vagy éppen mikor szalasztotta el!
Vágyom egy jobb világra…
Várom, hogy nekünk is jobb legyen.
Várok szerelmet, mely szétárad szívemben.
Az idő és a remény oly kevés,
Néha elég egy őszinte ölelés.
Az élet tengerén úszik két hajó,
Az egyikben te ülsz, a másikban én.
A két vitorlás közös szelet fog,
És együtt úsznak tovább a zátonyok között.
Együtt maradnak hóban, fagyban, jeges hóviharban.
Bátran hajóznak a cápák között, mert tudják a legerősebb
Fegyver velük van, mi minden akadályt legyőz; a szeretet!
Az út nehéz és rögös, de lehet szép és boldog is.
Tőlünk függ! Olyanná, tesszük, ahogy élni szeretnénk!.
Az emberi lét alapja a szív.
De mit ér a szív érzelmek nélkül?
S mit ér az élet szerelem és gondoskodás nélkül?
Ha nem tudunk szeretetet adni,
Hogy várnánk el másoktól hogy szeressenek?
Tanuljunk meg szeretni, hogy szerethessenek!
Mert ha nem szeretnek, nem érdemeljük meg az életet.
Mielőtt kihajóznánk az élet tengerén, tanuljuk meg
Kezelni a hajót, ismerjük meg a tengert,
Hogy az első vihar ne sodorjon el minket messze!
Emlék
2009 szeptember 23. | Szerző: Elkéstem
Juhász Gyula: Emlék
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
Szerelem ereje
2009 szeptember 22. | Szerző: Elkéstem
Scheffer János: Szerelem ereje
Kezedet megfogtam és éreztem a lelked,
Kettőnk közt fellobogó, lángoló szerelmet,
Mint száraz homok, ittam gondolataidat,
Mozdulataid, tekinteted, szavaidat.
Szemedbe néztem, s láttam a boldogságot,
A tükörbe néztem és még mindig ezt látom.
Csókjaid íze számban méz volt és mandula,
Gyönyörű volt a hajad fénye és illata.
Tenyered finom erezetét most is érzem,
Ajkaid első érintését sose felejtem el,
Szerelmes szívünk akkor és ott egyet akart,
Összeforrni csendben, egy örökké tartó pillanatban.
Ne higgy!
2009 szeptember 22. | Szerző: Elkéstem
Szép Ernő: Ne higgy!
Ne hidd, ne hidd, ami igaz,
Ami kegyetlen, ami gaz,
Mi ocsmány és alávaló
Ne hidd, ne hidd, ami való.
Hazugság, amit a lap ír,
Félrebeszél az a papír.
Meredt szemekkel aki súg
az mind gyalázatos hazug.
Ugratnak, játszanak veled.
Nem lehet az! Hogy képzeled?
Nem hiheted, ha van hited,
Gazember vagy, ha elhiszed.
Ne hidd el, ne hidd el mi gaz,
Ordítsd az égre: nem igaz!
Szeme közé kacagj neki,
Ki a borzasztót hirdeti.
Hallod? Ne hidd, mi rút, mi vad,
Mi undort és gyötrelmet ad.
A fényképed, meg a tavasz,
S az Igazság, az az igaz.
Csak ami szép, jó, mind igaz.
Mit álltál, az az igaz.
Mi nem divat, mi nem haló.
Az, ami örökkévaló.
Csak a kedvesség, az öröm,
A pardon, meg a köszönöm,
A gyöngédség, a figyelem,
Csak az az igaz idelenn.
Csak a segítség, a vigasz,
A barátság az az igaz.
Csak az a gyémánt szeretet,
S a szívekre veretett.
Belénk döfték a kést, ne hidd,
Kiszaggathatják beleid,
Míg lélegzel és eszmél agyad,
A bűnt tagadd, tagadd, tagadd!
Megmarkolom két válladat,
Szemembe nézz, ne hagyd magad!
Tiszta maradj, maradj szabad,
Ne bukj el, meg ne add magad!
Légy tiszta, hős légy,
Légy erős, holt részeg légy, légy eszelős,
A Földre a felhőkből tekints.
Te légy az Isten, hogyha nincs!
1942
Szerelem
2009 szeptember 17. | Szerző: Elkéstem
Várnai Zseni: Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a neve szerelem.
Topáz a csőre, és a két szemén
rubintos tűzben szikrázik a fény
A szárnya zöld, a begyén kék pihe,
alatta ver forró piciny szíve
és mint a villám lecsap hirtelen,
fényből, viharból jön a szerelem!
Már láttam egyszer, jött egy pillanat
szívemre ült és hittem, itt marad,
utána kaptam gyorsan és kezem
átfogta csöppnyi testét melegen,
vergődött, karmolt és az átkozott
tenyeremben verébbé változott,
szebbik valója eltünt, messzeszállt
s talán már más szív fölött muzsikált.
Elfogni őt, bezárni nem lehet,
akár a fényt, vagy nyargaló szelet,
csupán a vágy oly szárnyaló szabad,
hogy utolérje azt a madarat.
A színe, hangja mindig újra más,
meseszerű, különös és csodás
Ott fönt lakik a kék üveghegyen
az a madár, a neve: szerelem
Néha..
2009 szeptember 17. | Szerző: Elkéstem
Néha azt hiszem,
hogy itt vagy velem
S ha becsukom szemem látlak is..
mellettem, Kedvesem..
Ha akarom érinthetlek,
ha akarom fogom kezed
s hallom lélegzeted..
Ha becsukom szemem,
látom szép szemed s érzem illatod, mosolyod
mert itt vagy velem,
ha becsukom a szemem…
Ha akarom.. Akarom!
Látlak..
egyre halványabban
egyre csendesebben
egyre fájdalmasabban
…várjunk, míg időnk betelik
aludjunk, Kedves, csendesen
s őrizzük egymás álmait….
A barátság
2009 szeptember 7. | Szerző: Elkéstem
Ha nem vagyok a legjobb barátja a páromnak, nem lehetek igazi társa sem.
Ha nem vagyok a legjobb barátja a gyermekemnek, nem lehetek igazi anyja sem.
Ha nem vagyok a legjobb barátja a szüleimnek, nem lehetek igazi gyermekük sem.
Ha nem vagyok a legjobb barátja a testvéremnek, nem lehetek igazi testvér sem.
Ha nem vagyok a legjobb barátja a barátomnak, nem lehetek igazi barátja sem.
Ha nem vagyok a legjobb barátja az emberiségnek, nem lehetek igazi ember sem.
Legjobb barátnak lenni minden kapcsolatban? Igen, a legtöbbet adni, amit a szeretet érdemel: figyelmet, türelmet, elfogadást, s száműzni gondolatainkból és szavainkból a bántó kritikát és a gyötrelmeket okozó hibáztatást.
Bujtor István emlékére
2009 szeptember 28. | Szerző: Elkéstem
Oldal ajánlása emailben
X