2009 október 12. | Szerző:



(Tatiosz)

 Gyógyító erő a szeretet. Ki teste, ki lelke egészségét köszönheti e csodának, ki teljes emberségét.

Orvosság a szeretet minden gondolat ellen, amely lelkedet megzavarja.

Változtasd örömmé mások bánatát, s hitté a reményvesztettséget.

A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete.

A világ körüli utazás is egyetlen lépéssel kezdődik.

A tudásnak nem tudás a kezdete.

A szeretetnek nincs kezdete, így vége sem lehet. A szeretet örök.

 Légy, amivé legszebb hajlamaid által válhatsz – de elsősorban maradj ember.

Címkék:

2009 október 12. | Szerző:

 “Soha ne szégyelld,

ha máshogy élsz

amíg érzed,

hogy így többet érsz.

Soha ne szégyelld,

legyél önmagad,

s ne félj,

álmaidat sem kell,

hogy meg tagadd.

És hogyha döntöttél,

mond, hogy tévedtél

és kezd újra el.

Így önmagad leszel!!!”

Címkék:

Igazgyöngyök

2009 október 12. | Szerző:

Igazgyöngyök

Egyszer régen, mikor még nem volt bánat,
S a kék vizekben tündökölt a hold,
Tündér leány állott a tenger partján,
S a hab lágyan, szerelmesen dalolt…
De egy este… messze észak felől
Orkán hadával érkezett a tél,
A tündér sírt és fényes könnyeit
Zúgó tengerbe hullatta a szél…
Aztán elment… a tenger várta, várta,
És fodros habja többé nem dalolt.
Ködös, borongós, néma éjszakákon
Sötét vizén nem tündökölt a hold…
S a mélybe hallott tündér könnyekből
Lettek a fényes igazgyöngy szemek…
A gyöngyhalász néha megtalálja
A mélybe rejtett tündér-könnyeket…
Én is ilyen gyöngyhalász vagyok,
És verseim az igazgyöngyszemek…
Egyszer lelkembe zokogott egy tündér
S azóta néha gyöngyszemet lelek…

/Wass Albert/


Címkék:

A két koldus

2009 október 9. | Szerző:


A két koldus

Két koldus lakott az egyik falu mellett. Az egyikük vak volt, a másiknak nem volt lába.

Egy napon kigyulladt a falu melletti erdö, amelyben éltek.

A koldusok természetesen vetélytársak voltak szüntelen haragban álltak egymással. Ellenségek voltak nem barátok.

Amikor az erdö kigyulladt, a két koldus elgondolkozott egy pillanatra. Ellenségek voltak, még csak nem is beszéltek egymással, de ez most vészhelyzet volt.

A vak ember azt mondta a másiknak, akinek nem volt lába.

-Egyetlen módon menekülhetünk meg, ha felülsz a vállamra, te használod az én lábamat, én pedig a te szemedet.

ez az egyetlen útja a menekülésnek.

MEGMENEKÜLTEK

Címkék:

KÖTÉS

2009 október 9. | Szerző:

RAB ZSUZSA: KÖTÉS

Mert kell egy másik, akihez beszélsz.
Mert kell egy másik: mások ellen.
Ne áltasd magad. Ennyi az egész.
De ez – eltéphetetlen.

Címkék:

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!