Arcod keresem

2007 szeptember 28. | Szerző: |


Naplemente Arcod keresem a naplementében


amit máshonnan látunk, Te meg én.


Neked az óceánról ragyog vissza


nekem a fák közt szűrődik át a fény.




Arcod keresem a csillagok közt


amit együtt nézünk talán.


A csillagokkal beszélek, és közben


akaratlanul is meg-megérint a magány.




Arcod keresem az arcok közt, megtörve már


és e keresés közben más arcok találnak rám.


De szemükbe nézve nem látok mást


csak egy arcot, egy látomást


melyet keresni fájó, mely szüntelenül


mindig szemem előtt lángol…


A Te arcod.
Fodor István

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!