Döbbenés

2008 február 27. | Szerző: |

Döbbenés

Néha rádöbbenek,hogy bármikor elveszthetlek
S arra,hogy nem elég,ha csak egyszer mondom: szeretlek
Hogy bármikor történhet velem vagy veled valami
Hogy milyen jó hangodat hallani
Arra,hogy milyen nehéz néha őszintének lenni
És milyen könnyű egy szóval megbántottá tenni
Hogy meg kell mondani,ha valami fáj
Arra,hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj
Hogy túl rövid az élet arra,hogy veszekedjünk
S,hogy mindíg csak jobb sorsot reméljünk
Arra,hogy mindíg kell,hogy legyen erőnk arra,hogy nevesünk
És mindíg kell idő arra,hogy szeresünk.

( Őri István )

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!