2008 április 23. | Szerző: Elkéstem |
Fojtogató szeretet
Zakkant mamlasz zaklat
bódult szava zuhog
Talán kérdése is fáraszt
eltűrni ezért nem tudod
Egyre ömlik tolul a szó
zokog az elméd tőle
Tevagy talán az utolsó
ki kitérni tud előle
Talán kérdése is fáraszt
eltűrni ezért nem tudod
Egyre ömlik tolul a szó
zokog az elméd tőle
Tevagy talán az utolsó
ki kitérni tud előle
Ködös tekintete követ
szava már mélyen zakatol
Barlangban törnél követ
talán ott érhetne utol
Szádon a válasz ül belül
zárt fogad közt sziszeg
Felé is fordulsz egyedül
a kezét kezedbe veszed
Nyugalom árad és vadul
tüdőd is sípolva rezeg
Sírásod csendesen koldul
egy csipetnyi szeretetet
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: