Hűség

2008 április 24. | Szerző: |

 Hűség

Mint finom ujjak, éles, metsző húrokon,
Hadd játsszam el az Élet dallamát Veled,
Amikor együtt indulunk el az Úton,
Hűségem adom Neked, de csak Neked.

Bízz bennem és engedd, hogy szeresselek nagyon,
Lényedet önfeledten, szeretetre vakon,
Engedd, hogy lelkem feléd szabadon kitárjam,
Fogadd el a szerelmem, te vagy minden vágyam.

Ha elfáradnál, a gitárt én átveszem,
Ha elalszol a húrokat tovább pengetem,
Ha majd kezeid kezemben pihennek,
Hallgatjuk a csendben a lágy rezdüléseket.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!